Építéshatósági Iroda

A tervezés folyamata

A tervező személye

A Magyar Építész Kamara által kiadott országos tervezői névjegyzékben is kereshetünk tervezőt. Feltétlenül tájékozódjunk a tervező jogosultságáról. Olyan tervezőt kell találnunk, aki a mi elképzeléseinket össze tudja egyeztetni a jogszabályok alkotta keretekkel, mindeközben figyelembe veszi az anyagi korlátokat és az építészeti szakmai szabályokat is. A részletes előírásokat és az egyes tervezői kategóriák tervezési jogosultságát – azt, hogy mekkora és milyen funkciójú épületet tervezhet – a módosított 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet tartalmazza.

A megfelelő tervezési jogosultság mellett a tervező kiválasztásának másik fontos szempontja a már megvalósított munkáinak ismerete. Ezért próbáljuk meg kideríteni hol, milyen épületek készültek az ő tervei alapján, és vegyük a fáradságot, menjünk el egy-két házat megnézni, esetleg a benne élőkkel váltsunk pár szót arról, mennyire vannak megelégedve az épülettel.

A telek

A leendő épület helyének, a teleknek a kiválasztásában több szempontot kell figyelembe venni. Ezek között vannak olyanok, melyeket az építtető is kellőképpen mérlegelni tud. Vannak azonban az ingatlanhoz kapcsolódó olyan egyéb körülmények is, amelyek alapvetően befolyásolják az oda megépíthető épületet, és nem látszanak első ránézésre. Ilyenek a helyi építési előírások, amelyek meghatározzák többek között a beépíthető terület nagyságot, az építhető legnagyobb építmény magasságot, az épület elhelyezésére vonatkozó szabályokat, továbbá más műszaki jellegű tulajdonságok (pl.: geológiai adottságok, közmű csatlakozási lehetőségek, stb.). Ezek pontos megismerésében célszerű a tervező segítségét igénybe venni, hiszen ő szakszerű és célirányos kérdéseket tud feltenni azoknak a hatóságoknak, amelyek ezekkel az adatokkal rendelkeznek.

Az engedély nélküli kivitelezés

Mielőtt valaki építési tevékenységbe (meglévő épület átalakítása, bővítése, stb.) kezdene, célszerű szakembertől (tervező, építésügyi hatóság) megérdeklődni, hogy a tervezett kivitelezési munka, építési engedély vagy bejelentés köteles-e, vagy a nélkül elvégezhető. Az építési engedély nélkül végezhető építési, illetőleg a bontási engedély nélkül végezhető bontási munkát is csak a településrendezési tervek, a helyi építési szabályzat, továbbá az általános érvényű kötelező építésügyi és más hatósági (védőterületi, biztonsági, közegészségügyi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, műemléki és természetvédelmi, az egészséges és biztonságos munkavégzésre történő stb.) előírások megtartásával szabad végezni. E rendelkezések megsértése esetén a szabálytalanul végzett építési munkák jogkövetkezményeit kell alkalmazni.

Aki a fentiek szerint engedélyhez kötött építési vagy bontási munkát az építésügyi hatóság jogerős és végrehajtható engedélye nélkül végez, vagy végeztet, azzal szemben építésügyi bírságot kell kiszabni.

A bírság csak abban az esetben engedhető el, ha az építtető a szabálytalanságot a bírság megfizetésére előírt határidő előtt megszünteti, azaz az engedély nélkül épített épületrészt lebontja és az eredeti állapotot visszaállítja. Az építésügyi bírság összegét az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet szabályozza. A bírság összege közel olyan magas, hogy gyakran megéri inkább lebontani és a szabályos engedély megszerzése után újra felépíteni az épületet, mintsem kifizetni a bírságot.