Építéshatósági Iroda

Használatbavételi engedélyezési és bejelentési eljárás

A 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet (továbbiakban R.) 1. melléklet IX. oszlopában meghatározott építmények használatbavétele használatbavételi engedély, mag a X. oszlopában meghatározott építmények használatbavétele bejelentés alapján végezhető.

A használatbavételi engedélyt, bejelentést az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor – a használatbavétel előtt – kell kérni, illetve kell bejelenteni.

Ha az építtető a bontási munkálatokat befejezte, azt haladéktalanul köteles bejelenteni az építésügyi hatóságnak. A bontási munkák befejezése után az építtetőnek – ingatlan-nyilvántartási átvezetés céljából – kérelmet, továbbá külön jogszabályban előírt záradékolt változási vázrajzot kell az illetékes földhivatalhoz benyújtania, és ezzel egyidejűleg köteles az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló külön jogszabály szerinti bontási hulladék nyilvántartó lapot a környezetvédelmi hatósághoz benyújtani.

Egy telken, egy építésügyi hatósági engedély alapján egyidejűleg megépült több építményre, illetőleg elvégzett többfajta építési tevékenységre a használatbavételi engedélyt külön-külön is meg lehet kérni, az erre vonatkozó bejelentést meg lehet tenni.

Az építési engedélyben eredetileg már több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetén az egyes megvalósulási szakaszokban megépített építményekre, illetőleg rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagukban alkalmas építményrészekre (önálló rendeltetési egységekre) szakaszonként külön-külön is lehet használatbavételi engedélyt kérni.

Ha az építési engedélyben az építkezés szakaszolására – az előbbi bekezdésben foglaltak szerint – nem került sor, a megépített, de még befejezetlen építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagában, önállóan is alkalmas építményrészére (önálló rendeltetési egységére) az építkezés építési engedélynek megfelelő teljes befejezéséig csak ideiglenes használatbavételi engedély adható, amennyiben az egyes építményrészek használata a kivitelezési munkálatokat nem zavarja. Ilyen esetben az építési engedély szerinti teljes építményre a használatbavételi engedélyt végleges jelleggel csak a kivitelezés teljes befejezése után lehet megadni. Ilyen esetben a végleges használatbavételiengedély-kérelemhez az e rendelet szerint mellékelt dokumentumoknak értelemszerűen a használatba nem vett építményrészekre vonatkozó tartalommal kell bírniuk.

Meghatározott időre szóló fennmaradási engedély megadása esetén – a kiszabott építésügyi bírság befizetéséig – csak ideiglenes használatbavételi engedély adható.

A használatbavételiengedély-kérelemhez (bejelentéshez) – a tartalomtól függően – mellékelni kell

• az építésügyi hatósági eljárásokról és építésügyi hatósági ellenőrzésekről szóló 193/2009 (IX.15.) kormányrendelet (továbbiakban: Éhe.) 25. § (5) bekezdés d) pontjában foglaltakat,
• a felelős műszaki vezető nyilatkozatát,
• az érintett közműszolgáltató nyilatkozatát arról, hogy az eljárással érintett építmény közműszolgáltatása biztosított,
• építési tevékenységgel érintett épített vagy szerelt égéstermék-elvezető esetén a kéményseprő-ipari közszolgáltató – külön jogszabály szerinti – nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az érintett épített vagy szerelt égéstermék-elvezető műszaki megoldása megfelel-e a szakszerűség követelményeinek,
• az Éhe. 25. § (5) bekezdés a) pontjában foglaltakat, ha a kivitelezés során a jogerős építési engedélytől és a hozzá tartozó jóváhagyott építészeti-műszaki dokumentációtól, valamint az ezek alapján készült kivitelezési tervektől építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységgel eltértek,
• az Éhe. a 2. melléklet szerinti kitöltött statisztikai lapot.

A használatbavételi engedélyezési eljárásban a döntést a kérelem előterjesztésétől, a bejelentéstől számított

• 30 napon belül hozzuk meg (hiánytalan kérelem esetén, ha már a szakhatóságok hozzájáruló nyilatkozatát a záradékolt dokumentációval és a kérelemmel együtt benyújtották) az (R.) 1. melléklet I. és II. oszlop szerinti építési tevékenységek IX. oszlop szerinti használatbavételi engedélyezése esetén,
• 15 napon belül hozzuk meg (hiánytalan kérelem esetén, ha már a szakhatóságok hozzájáruló nyilatkozatát a záradékolt dokumentációval és a kérelemmel együtt benyújtották) az (R.) 1. melléklet X. oszlop szerinti használatbavétel bejelentése esetén.

A használatbavételi engedély iránti kérelem (bejelentés) elbírálása során az építésügyi hatóság – szükség szerint helyszíni szemle alapján is – meggyőződik arról, hogy

• az építési tevékenységet az építési engedélynek, az ahhoz tartozó építészeti-műszaki dokumentációnak, továbbá az engedélyezett eltérésnek megfelelően végezték-e el,
• az építmény az építési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e, valamint
• az építmény zavartalan használatához szükséges járulékos építmények (pl. parkolók, hulladék-, göngyölegtárolók) megvalósultak-e, a felvonulási épület elbontásra került-e, a környezetrendezést elvégezték-e.

A használatbavételi engedély csak akkor adható meg (bejelentés akkor vehető tudomásul), ha

• az építmény a rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek megfelel, és
• a szakhatóság – kikötésekkel vagy anélkül – hozzájárult.

Az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély megadását (bejelentés tudomásulvételét) az észlelt hibák és hiányosságok megszüntetéséig – az egész építményre vagy annak egy részére – a hiányosságok jellegétől függően megtagadhatja, és az építmény használatbavételét megtilthatja.

A használatbavételi engedély megadása (tudomásul vétele) esetén felhívjuk a figyelmet arra, hogy az építési vagy a bontási munkák befejezése, illetve a jogerős és végrehajtható használatbavételi (bontási, fennmaradási) engedély kézhezvétele, bejelentés tudomásulvétele után az építtetőnek az ingatlan-nyilvántartásban a változás átvezetése céljából kérelmet, továbbá a megvalósult állapotról záradékolt változási vázrajzot kell a földhivatalhoz benyújtania.

A rendeltetésszerű és biztonságos használatot nem veszélyeztető kisebb hibák és hiányosságok esetén – határidő kitűzése és eljárási bírság kiszabásának kilátásba helyezése mellett – a megállapított hibák és hiányosságok megszüntetése érdekében szükséges építési munkák elvégzésére vonatkozó kötelezést írunk elő, valamint

• felhívjuk a figyelmet arra, hogy az építtető az építési, illetve bontási tevékenység befejezését követően, a használatbavételi engedély kézhezvételét követő 30 napon belül (de legkésőbb a kikötések teljesítésekor) – a külön jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén – köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt építési hulladék nyilvántartó lapot, illetve a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt bontási hulladék nyilvántartó lapot, melyet a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania,
• tájékoztatást arról, hogy az elkészült épületről a külön jogszabályban foglaltak szerint energetikai tanúsítványt kell kiállítani.

A használatbavételi engedély (bejelentés tudomásulvétele) birtokában a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas építmény ténylegesen használatba vehető. Az építmény ingatlan-nyilvántartásban való feltüntetéséhez az erre irányuló kérelmet, valamint az ahhoz mellékelt jogerős és végrehajtható használatbavételi engedély, bejelentés tudomásulvétele másolatát és az épület-feltüntetési vázrajzot a területileg illetékes földhivatalhoz be kell nyújtani.