Milyen a közigazgatási kultúránk és hogyan változtatható?

A szervezetfejlesztési program részterületeit 12 akcióprogram fedi le, közülük külön akcióprogram foglalkozik a személyzeti és szervezeti kultúra fejlesztésével.

Göndör András szociológus, főiskolai docens volt a szervezetfejlesztés egyik irányítója. Őt kérdeztük:

– Hogyan áll ma Magyarországon a közigazgatás?

– Közigazgatási kultúránk helyzetét tekintve elmondható, hogy az elmúlt közel két évtizedben történtek kísérletek a legkorszerűbb nyugati demokráciák helyi közigazgatás- szervezési és -menedzsment módszereinek hazai adaptálására modellkísérletek keretében. Sok minden hiányzott az új szellemhez: gazdasági és/vagy társadalmi kényszer, helyi politikai akarat és felelősség, szervezetfejlesztési professzionalizmus, civil kurázsi, részvételi szándék, a hétköznapi demokrácia intézményrendszere és szolgáltatási „hátországa”. Csakis mindezekbe a környezeti feltételekbe ágyazottan, vagy azok által motivált módon lehetnek életképesek a részvételi önkormányzati kultúra meghonosítása irányába tett, teendő lépések.

– Hogyan lehet javítani a közigazgatási kultúrán?

– A szervezetfejlesztés szervezeti kultúra és emberi erőforrás akcióprogramjának egyik alapvetése az, hogy az emberi minőség – legyen az helyi politikus, hivatalnok, közszolgáltató vagy az együttműködő közönség – alakítja leginkább a szervezeti és működési viszonyokat. Az emberek belső és külső hatásokra – jó vagy rossz irányokban – könnyen túllépnek a szervezeti és működési viszonyokon, előírásokon. Ha szükségesnek látják, megkerülik – lerontják, vagy kijavítják – a szabályozás, munkatechnológia követelményeit, hiányosságait is.

– Milyen eredményekre jutottak?

– 2009 nyarán elkészült egy alapozó tanulmány és módszertani ajánlás a humánerőforrás-menedzsment és szervezeti kultúra gyakorlati elemzéséről, fejlesztéséről. E tanulmány elsődleges rendeltetése az, hogy szemléleti, fogalmi, módszertani alapokat és igazodási pontokat, ajánlásokat adjon a programakció végrehajtásához. Célja az is, hogy háttéranyagként és információforrásként szolgáljon a tréningekhez és képzésekhez, valamint a tudományos kutatási tevékenység megszervezéséhez. A belső és külső szereplőkre egyaránt kiterjedő kérdőíves felmérés, valamint ötletgyűjtés során megvizsgáltuk a szervezeti kultúra és az emberierőforrás-menedzsment állapotát, helyzetét az érdekeltek szemszögéből. Ezt követően személyes interjúkat készítettünk az érintettekkel a tapasztalatok és javaslatok értelmezése, illetve továbbiak gyűjtése céljából. Az interjúkkal párhuzamosan a hivatal munkatársait, intézményeket, lakókörzetek képviselőit és közszolgáltatókat vontunk be a szervezeti kultúrával foglalkozó csoporttréningeken történő részvételre. A tréningek célja a jelenlegi kultúra kritikus helyzeteinek feltárása és intenzív „megélése”, másrészt pedig az új, kívánatos kultúra fontosabb elemeinek (pl. együttműködés) megismerése, helyzeteinek begyakorlása volt. Természetesen feladata volt a tréningnek a közigazgatási, szervezeti kultúrafejlesztés céljainak és irányainak közös keresése is.