Díszpolgárok

Díszpolgáraink:

2021. Bakos Miklós

Bakos Miklós, a Bakosfa Kft. ügyvezető igazgatója,a Nemzetközi Szent György Lovagrend főkincstárnoka, aki a kerületi civil szervezetek munkájának támogatásával, emberi magatartásával, munkatársaival való demokratikus kapcsolatával, környezet- és egészségtudatosságával járul hozzá a kerület pozitív megitéléséhez. Több, mint három évtizedes munkája alapján számtalan díjat nyert. Sokak között a legnagyobb, hogy a Magyar Arany Érdemkereszt kitűntetésében is részesült, melyet Áder János köztársasági elnök adott át.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

2020. Hollerung Gábor

A Liszt Ferenc-díjas művészt a szimfonikus zenét kedvelőknek biztosan nem kell bemutatni, de könnyen lehet, hogy a Forma-1 rajongói is felismerik a Budafoki Dohnányi Zenekar karmesterét. Hollerung Gábor 1989 óta a Budafoki Dohnányi Zenekar vezető karmestere. Az azóta eltelt 31 évben sikert sikerre halmozott, a társulattal túlzás nélkül körbezenélte Európát, felléphetett New Yorkban, idén pedig a Hungaroring egyik kanyarjában is vezényelhetett, hiszen a BDZ játszotta el a Himnuszt a Forma-1 Magyar Nagydíján. Útinaplója mellett a vitrinje sem üres, pályája során ugyanis olyan elismeréseket érdemelt ki, mint a Liszt Ferenc-díj, a Jeruzsálem-díj, vagy a Budapestért díj, 2002-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét, valamint kétszer, 1998-ban és 2008-ban is bezsebelte a zenei körökben igencsak sokra tartott Artisjus-díjat. Hollerung Gábor szeptember 4-én vette át az elismerést, amelyet 2011 után ítéltek oda ismét zenésznek.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

2019. Nagy Péter

Nagy Péter 1949-ben született Nagy Gyula budapesti református lelkipásztor gyermekeként. Régi református hagyományt követve maga is a lelkészi hivatást választotta. A Budapesti Református Teológiai Akadémián szerzett lelkészi végzettséget, majd pedig ösztöndíjas hallgatóként a németországi Münster egyetemén öregbítette tudását. Hazatérte után a Komlói Református Egyházközség választotta meg lelkipásztorául, ahol 1982-től kezdődően húsz éven keresztül hűségesen végezte a lelkészi szolgálatot. 2002-ben, az akkor már az egyházon belül is kiváló szervezőként ismert lelkipásztort a Budapest-Budafoki Református Egyházközség hívta meg a megüresedett lelkipásztori állás betöltésére. Megválasztása óta, immár több mint 15 éve látja el odaadóan és hűségesen a gyülekezet vezetésével kapcsolatos feladatokat. Nagy Péter számára Budafokon is kiemelkedő fontosságú volt az egyház oktatási rendszer fejlesztése, bővítése. Budafoki szolgálata alatt a már meglévő Halacska Református Óvoda jelentősen kibővült. 2012-ben az egyházközség az ő munkájának is köszönhetően átvehette a Rózsakerti Általános Iskolát, mely attól kezdve Rózsakerti Demjén István Református Általános Iskolaként működik. Fontosnak tartotta a gyülekezete hagyományainak ápolását. Ő indítványozta mind azt, hogy a református templom utcája vegye fel Demjén István, a gyülekezet korábbi híres lelkészének nevét, mind pedig azt, hogy a kerületben közterület viselje Takács Pálnak, a kerület neves orvosának, a református gyülekezet gondnokának nevét. Jelentős publicisztikai munkássága is. Nagy Péter a gyülekezeti egyházzenei életet is felvirágoztatta. A Zeneművészeti Egyetem hallgatóiból álló, az egyik egyetemi oktatójuk által vezetett kórus évek óta tart a szakma és a laikusok által is nagyra értékelt, ún. protestáns vesperás istentiszteletet. A gyülekezetet sikerrel vonta be a XXII. kerület szellemi életébe. Nagy Péter díszpolgári címre történő felterjesztését 2018-ban több mint 340 kerületi lakos támogatta aláírásával, köztük a helyi felekezetek lelkészei, illetve a kerület díszpolgárai.

2018. László Istvánné

László Istvánné a Nagytétényi Polgári Kör elnöke. Nagytétényben született, nyugdíjazásáig a Baross Gábor Általános Iskolában dolgozott. Az 1990-ben alakult Polgári Kör alapító tagja. Vezetőségi tagként, majd 2004-től elnökeként fáradhatatlanul tevékenykedik. Civil elkötelezettsége révén összefogja, koordinálja a többi nagytétényi civil egyesület munkáját is. A sváb gyökerekkel rendelkező Diósd, Törökbálint, Budaörs és Kajászó szervezeteivel is jó kapcsolatot alakított ki. Aktív szerepet játszik hagyományőrző rendezvények (Tétény Vezér Napja, Szüreti Mulatságok, Adventi Családi Nap, stb.) és a kulturális élet, kiállítások szervezésében, Nagytétény történetéről szóló könyvek kiadásában is.

A közösség életében fontos színterek bővítésében, illetve az Emlékhely kialakításában is meghatározó szerepe volt:
- 2006-ban, az Egyesület 15. éves évfordulója alkalmából rendbe hozták Szelmann Ignác sittel betemetett borospincéjét, és ismét megnyitották az Egyesület tagjai és a rendezvényeket látogatók előtt.
- 2011-ben, az Egyesület újjáalakulásának 20. évfordulója alkalmából a nagytétényi vállalkozók, iparosok segítségével rendbe hozták és felavatták a Szent Flórián ivókutat. Ezt a csodálatos, egészséges artézi vizű kutat azóta rendszeresen látogatják nem csak a nagytétényiek, hanem a kerület lakói is.
- Vezetésével alakították ki 2012-ben, a kitelepítés 65. évfordulója alkalmából a Sváb Emlékhelyet, a helyi vállalkozók és lokálpatrióták összefogásával.
- 2016-ban, a 25. évforduló alkalmából közösségi összefogással – közpénz felhasználása nélkül – megépítették a „Falu kemencéjét”, melyet az Egyesület nagyobb rendezvényein használnak is.
- 2017-ben helyi iparosok segítségével helyreállíttatta a Nagytétényi Világháborús Emlékmű csúcsán lévő turul karmai közül letört kardot, amelyet ünnepélyes keretek között újraavattak.
- A Nagytétényi Helytörténeti Kiállítótér új helyszínre költözésével a Cziffra-házból lehetőség nyílt a nagyobb kiállítótérben új tárgyak elhelyezésére, ezzel is gyarapítva a Nagytétény gazdag múltjáról tanúskodó tárgyi emlékeket. A kutatómunka folyamatos.
Az általa vezetett Polgári Kör vállalta a csángó magyarok támogatását. Lábnyik községben segíti a Faluház tevékenységét, valamint egy a faluban élő gyermek keresztszülőségét is felvállalta.

2017. P. Udvarnoky László István

P. Udvarnoky László István OSPPE pálos szerzetes, budatétényi plébános érettségijét követően könyvkötői szakképesítést szerzett, majd a papi hivatást választva 1961-ben titokban fogadalmat tett – a kommunista diktatúrában betiltott – magyarországi alapítású pálos szerzetesrendben, egyidejűleg 1961-66 között elvégezte az Esztergomi Szemináriumot, melynek kötelékében 1966. június 19-én pappá szentelték. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye papjaként 1966-tól folyamatosan, minden állomáshelyén maradandót alkotva hosszabb-rövidebb ideig: előbb káplán, majd kisegítő lelkész, végül több egyházkerület plébánosa, közben 1989-től – az illegalitást feladva újraalakulhatott Magyar Pálos Rend – „hivatalos” szerzetese, és végre 2002 februárjától budatétényi plébános. 15 éve szolgálja a szó valódi értelmében Budatétény lakosait. Fáradhatatlan lendülettel és hittel tartja egyben a közösséget, és példamutató önfeláldozással szépíti, ápolja Budatétény épített és kulturális örökségét, de legfőképp a városrész lakóinak lelkét, a legkisebbektől a szépkorúakig. A 2017-ben 75 éves plébános atya papi szolgálata 50. évfordulóját 2016-ban Budatétényben ünnepelte.

2016. Bogó Ágnes

Bogó Ágnes évtizedek óta a XXII. kerületben él. Hosszú éveken keresztül vezette a Zánkai Gyermek és Ifjúsági Központot. Jelentős szerepet vállalt a fiatalok európai integrációs felkészítésében, a határon túli gyermekek, a szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok támogatásában, a hazai ifjúsági és sportturizmus tartalmi, szervezeti fejlesztésében. Környezetvédelmi érdekérvényesítő munkáját a Metallochemia környékén – ahogy ő nevezte – „a környezetszennyezések Bermuda háromszögében”, aláírásgyűjtéssel indította a múlt század nyolcvanas éveinek végén. Évekkel később a kármentesítésről és a rehabilitációról már az önkormányzattal karöltve egyeztetett minisztériumi vezető szakemberekkel, szakpolitikusokkal. Személyes példamutatásának nagy szerepe volt a rehabilitáció megvalósításában, hiszen az ő kertjében kezdték a talajcserét. A nagytétényi rehabilitáció kiharcolásában, a rehabilitációs folyamat vitelében, a helyiek érdekképviseletében, a civil részvétel, az átláthatóság biztosításában kifejtett közel két évtizedes tevékenységét, eredményeit 2007-ben a képviselő-testület a Környezetvédelméért díj adományozásával ismerte el. 2001 óta elnöke a dél-budai térség, Nagytétény környezeti problémáival foglalkozó Nagytétényi Ember és Érdekvédő Környezetvédelmi Egyesületnek. Az általa képviselt egyesület széles körben támogatja Nagytétény kulturális, hagyományőrző és hagyományteremtő tevékenységét, ezért szorosan együttműködik a Nagytétényi Polgári Körrel és a Budapest XXII. kerületi Német Nemzetiségi Önkormányzattal. Az egyesület gondot fordít a település harmonikus fejlesztésére, sajátos arculatának megőrzésére, az építészeti, képzőművészeti és történelmi értékek felkutatására és ápolására, esztétikus lakókörnyezet kialakítására. Közreműködnek a kerületi beruházások civil kontrolljának ellátásában is. Bogó Ágnes előbb elnökségi tagja a 2011. december 7-én megalakult Civil Konzultációs Tanácsnak, majd 2015. március 3-a óta ő tölti be az elnöki tisztséget. Integráló személyisége, konfliktuskezelési gyakorlata új lendületet adott a szervezetnek. Ágnes folyamatosan képzi magát, nyitott az új dolgokra. Szűkebb és tágabb környezetében tisztelettel tekintenek rá, bárki bizalommal fordulhat hozzá.

2015. Dr. Gömöry Géza (†2017)

Gömöry Géza 1941. június 20-án született Budapesten, polgári családban. Az I. kerületben nőtt fel, a Petőfi Sándor Gimnáziumban érettségizett 1959-ben. Orvosként diplomázott a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetemen 1966-ban. Csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvosként végzett 1970-ben. Kötelező gyakorlatát a Fővárosi László Kórházban teljesítette, ahol 1970-72 között segédorvosként dolgozott. 1972-ben került a Nagytétényi úti gyermekorvosi rendelőbe körzeti gyermekorvosként. 2009-ig megszakítás nélkül látta el a körzeti orvosi feladatokat, egy idő után főorvosként, majd kerületi szakfelügyelő főorvosként. Kollégái szeretik, tisztelik, sok esetben kérik ki véleményét. Munkáját 2009-ben a XXII. kerületi önkormányzat Egészségügyért Díjjal ismerte el. Aktívan vett részt több mint tíz éven keresztül a Magyar Vöröskereszt XXII. kerületi szervezetének munkájában is, a helyi szervezet elnökeként. Már praktizáló gyermekorvosként kapcsolódott be a kerületi tanuszodában a csecsemő- és kisdedúszás programba. Megszerezve a segédedzői képesítést, eleinte asztmás gyermekek úszásoktatásával foglalkozott. 1986-87-ben a Budafok-Tétényi Művelődési Ház tanuszodájában Dr. Gömöry Géza és Karsay Ferenc közösen kezdték el a csecsemőkkel való foglalkozást. 1993-ban létrehozták a Bébiúszás-oktatók Első Országos Egyesületét, melynek munkáját a mai napig aktívan segíti. A Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karával együttműködve a csecsemőúszás oktatóképzés aktív tagja. A nagytétényi Metallochemia környezetszennyezés feltárásában és a terület rehabilitációjában fontos szerepet vállalt magánemberként, majd 1998-2002 között önkormányzati képviselőként. Az 1980-as évek közepén több környezetvédővel együttesen irányították a figyelmet a gyár által okozott szennyezésre, valamint a televízió figyelmét is sikerült az ügyre irányítani. Dr. Gömöry Géza jelenleg is több civil szervezet tagja. Egész életét a segítőkészség jellemzi. A Nagytétényi Ember- és Érdekvédő Környezetvédelmi Egyesület tagjaként sokat tett a nagytétényi emberek életminőségének javítása, egészségmegőrzése és gyógyítása érdekében. A 2002-ben alapított Hófehér Fóka a Gyermekekért Alapítvány elnökeként aktív segítője, motorja az alapítványnak. Fontosnak tartja az asztmás úszás folytatását. Támogatja a Dawn-kóros gyermekek úszásoktatását, hidroterápiáját. A Gézengúz Alapítvánnyal is szoros kapcsolatot ápol. Önkéntes orvosként segíti a kerületi napközis táborokat. A mai napig praktizál, aktív nyugdíjasként segíti a kerületben helyettesítést kérő gyermekorvos kollégáit, a kis betegeket nagy szakértelemmel fogadva és ellátva.

2014. Horváthné Fűkő Zsuzsanna

Horváthné Fűkő Zsuzsanna óvodavezető asszony születésétől fogva kerületünkben él, 34 éve óvodapedagógusként, ezen belül 28 éve óvodavezetőként, és 6 esztendeje a XXII. Kerületi Egyesített Óvoda vezetőjeként végzi munkáját. A szakmai kihívásokra mindig nagy elhivatottsággal és érdemben reagált, melynek szép példája hogy a korábban általa vezetett VII. utcai Óvoda dolgozta ki elsőként a kerületben a minőségbiztosítási rendszert. Programjuk a kerületen kívül, több fővárosi és hazai óvodában is adaptálhatóvá vált. Pályafutása során több kerületi óvodában is dolgozott, így amikor 2008-ban a 14 helyi óvoda összevonása megtörtént, gyakorlatilag mindegyik tagintézményét testközelből ismerte. Zsuzsanna remekül átlátta az egyesítéssel járó feladatokat, és ismereteinek birtokában céltudatosan kezdte meg az Egyesített Óvoda intézményeinek irányítását. Meghagyta a tagóvodák szakmai önállóságát, de az egységes rendszerszemléletet sikeresen megismertette valamennyi tagóvoda nevelőtestületével. Munkavégzésére az alaposság, pontosság, rendszeretet, igényesség jellemző. Helyzetelemző és problémamegoldó képessége, szervező készsége magas színvonalú. Tervező munkájában az átgondolt, körültekintő megfontoltság a domináns, amely vezetői tevékenységében határozottsággal és következetességgel párosul. Az óvodák környezete is ezt tükrözi, a fejlesztést, a tárgyi feltételek javítását, a pályázati lehetőségek kihasználását rendkívül fontosnak tartja. Partnereivel a kapcsolata példaértékű, véleményüket maximálisan figyelembe veszi, különös tekintettel a család és az óvoda összhangjára. Élvezi beosztottai bizalmát, hatni tud munkatársaira, fenntartja dolgozói alkotó kedvét, és sikeres munkára motiválja őket. Kimagasló szakmai munkáját bizonyítja, hogy a „ Sport 22”, „Az év intézményvezetője” és a „Bárczy István”- díjak büszke tulajdonosa. Horváthné Fűkő Zsuzsa több, mint 1400 gyermek, 240 dolgozó és 2000 szülő megelégedésére végzi a munkáját, amely mellett még arra is jut ideje, hogy a kerületi közéletbe bekapcsolódjon. Hosszú évek óta tagja a Budafok-Tétény Baráti Körök Egyesületének. Négy éven keresztül volt az egyesület elnöke, jelen pillanatban mint alelnök segíti a szervezet tevékenységét. Önkormányzati képviselőként és az Oktatási Bizottság elnökeként pedig mindent megtett a helyi oktatáspolitikai célok megvalósításáért. Zsuzsanna kitűnő emberismerettel rendelkezik, a konfliktuskezelés mestere. Színes egyéniségét, kitartását és átlagon felüli teherbírását mindenki ismeri és elismeri. Kiemelkedő életműve, munkássága és emberi magatartása alapján méltó a díszpolgári címre.

2013. Békési Imre

Békési Imre több, mint két évtizede szívén viseli kerületünk borászati múltját-jelenét, igyekszik vonzóbbá tenni a kerületet, élénkíteni az idegenforgalmat. Ezen a téren komoly eredmény a Záborszky Pincészet létrehozása, amely alkalmas a legkülönfélébb rendezvények, koncertek, kiállítások és összejövetelek lebonyolítására. Neves művészek, múzeumi, irodalmi és színházi szakemberek kedvelt találkozó helye, ahol az eszmecserékhez kiváló bor is jár.Az esztétikus, barátságos hangulatú, nemzetközileg is ismert Borkatakomba Étterem, a borkülönlegességeket kínáló György – Villa pedig olyan értékes színfoltjai a kerületnek, amelyek Békési Imre munkálkodásának köszönhetően szintén hozzájárulnak a kerületi borkultúra népszerűsítéséhez. Tervszerűen foglalkozik a régről fennmaradt földalatti és felszíni épített értékek felkutatásával, megmentésével és méltó újbóli hasznosításával. A borászmesterség évszázados tapasztalatait és hagyományait ápolja, megőrzi és igyekszik átörökíteni a jövő nemzedékének. Ennek legszebb példája a 2012. április 19-én átadott, hazánkban egyedülálló, Európában is ritkaságnak számító „Borváros”. E turisztikai attrakció jelentősen öregbíti kerületünk jó hírnevét. Békési Imre, mint vállalkozó, több kerületi rendezvény mecénása, szívesen áll az arra érdemes ügyek mellé. Számos kerületi civil szervezetnek ad rendezvényeikhez helyet vagy éppen anyagi támogatást. A Mészáros László Képzőművészeti Egyesületnek 2000 óta elnöke, de már hosszú évek óta kiemelten patronálja az egyesületet, pl. az alkotótáborok nélküle nehezen valósulhatnának meg. A Budafoki Pezsgő- és Borfesztivál rendszeres közreműködője, támogatója, évről évre bővül a rendezvényhez való kapcsolódása. Békési Imre hozzáállása a kerület életéhez, kultúrájához példamutató, olyan személyiség, akinek nemcsak álmai vannak, hanem meg is valósítja azokat. Aktív, energikus, stílusa közvetlen. Kapcsolatait a kerület fejlődése érdekében már számos alkalommal használta, bizonyítva lokálpatriotizmusát. Munkássága alapján 2013-ban méltán nyerte a kerületi díszpolgári címet.

2012. Molnár Józsefné Golda Magdolna

Molnárné Golda Magdolna – baráti körben mindenkinek Magdika – ősbudafoki, gyökerei ide kötik elszakíthatatlanul. Építőiparos családban született; mélyépítő technikusként a budapesti metróépítésénél hasznosította tudását irányító műszaki vezetőként. 34 évi munka után 1989-ben ment nyugdíjba, s családja, barátai bíztatására – és természetesen erős belső késztetésre – kezdett el rajzolni. Nem kellett hozzá sok idő, hogy felvegye a kapcsolatot a kerületben jól ismert Mészáros László Képzőművészeti Egyesülettel. Az egyesületben a művésztanárok útmutatásai nyomán folyamatosan elsajátította az alapismereteket, a grafikai, pasztell-, akvarell-, diópác- és olajmegoldásokat. Nagyon jó tanítványnak bizonyult, sorra születettek jobbnál jobb művei, az alkotás mindennapjainak szerves részévé vált. Az egyesületben való ténykedés során mély barátságok is szövődtek, Magdikát szinte kivétel nélkül mindenki jó barátjának, kollégájának tekintette és tekinti ma is. Ő is ragaszkodott a közösséghez, mindig hangsúlyozza, hogy ott milyen sokat kapott szakmai fejlődéséhez. Amikor csak tehette, részt vett a művésztelepek, alkotótáborok életében, ahol kapcsolatteremtő képességével, vidámságával, akaraterejével tűnt ki. A folyamatos tanulás meghozta eredményét, melyről alkotásai egyértelműen árulkodnak. Képei közül nem egy ékesíti a tiszaalpári községháza termeit, de a budafoki városházán is találkozhatunk velük.

Igazi lokálpatrióta, aki rajongással szereti szülőföldjét, annak múltjával, emberi értékeivel együtt. Kutatja, keresi a múlt és a jelen festői ábrázolására kívánkozó emlékeit, s mint egy lelki csomagot átadja azoknak, akik megjelennek kiállításain. Hatni akar és minden bizonnyal hat is azokra, akik hozzá hasonlóan szeretik és becsülik a hazát, a magyar népet - határon innen és túl. Romantikus lelkületű, ugyanakkor nagyon határozott, amikor felhívja figyelmünket arra, hogy értékeinket megőrizni és továbbadni közös kötelességünk. Hazaszeretete, humánuma, közösségi szelleme mellett csak szerénysége nagyobb. Jótékonyságát sem feledhetjük, hiszen ha bárki kéréssel fordult hozzá, azt soha nem utasította vissza. Képei felajánlásként, ajándékként sokszor kerültek a helyi civil szervezetekhez, intézményekhez vagy éppen magánszemélyekhez. Figyelemmel kíséri a kerületi fiatal művészek boldogulását is, kiállításaik rendszeres látogatója. Magdika is számos csoportos és egyéni kiállításon vett részt műveivel, mind a 44-et nehéz lenne most felsorolni. Saját bevallása szerint a feladatok mindig megtalálták az életben, a számára rendelt dolgokkal foglalkozni kellett. És ő foglalkozott is, kerületünk kulturális életének meghatározó alakjává vált, így méltán érdemelte meg ezt a kitüntető címet.

2011. Hegedűs Endre zongoraművész

Hegedűs Endre a nemzetközi és a hazai hangversenyélet ismert szólistája. 1980-ban zongoraművész és tanári diplomát szerzett a Zeneakadémián. Jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Budapesti Tanárképző Intézetének zongoraprofesszora. Szólistaként és kamaraművészként rendszeresen koncertezik itthon és külföldön, eddigi fellépéseinek száma meghaladja a 2300-at. A magyar közszolgálati televíziók az elmúlt évek során 17 élő koncertfelvételt készítettek vele. Díjait, elismeréseit felsorolni szerencsére hosszú lenne, néhányat mégis szeretnénk kiemelni: ilyen a Cziffra György-díj, Liszt Ferenc-díj, Pro Urbe díj, Kultúra 22 díj, 2004-től pedig büszke lehet a Köztársasági Érdeméremre is.

Koncertkörútjai során bejárta a világot, nagy sikerrel vendégszerepelt Európa számos országában, Ausztráliában, Japánban, a volt Szovjetunióban, Dél-Koreában, Kanadában és az Egyesült Államokban. Hegedűs Endre 1999-től tanít zongorát és kamarazenét a Zeneakadémia tanárképző intézetében. Több nyelven beszél: angolul, németül, olaszul és japánul oktatja tanítványait. A 2011-es évet az Európai Unió az önkéntesség évének nevezi: Hegedűs Endre maximálisan rászolgál az önkéntes segítő névre is, hiszen jelentős a jótékonysági tevékenysége, önzetlenül támogatja a rászorulókat. E munkája során megtanulta az egészen pici, óvodás korú gyermekek nyelvét is, akikkel rövid idő alatt megszerettette a műfajt a „zeneovi” nevű programján keresztül. Rendelkezik azzal a ritka adottsággal, melynek révén élményszerűen képes felnőtt és ifjú hallgatóit bevezetni a komolyzene világába.

Ez az esztendő a család éve is, a művész úr magánélete, családi harmóniája, szeretete alapján erre a címre is méltó, mindannyiunk számára példaértékű. Hegedűs Endre magatartása, egyszerűsége, toleranciája, emberi értékei mindenki számára példaértékűek. Zenei életünk jeles alakja méltán érdemelte meg a díszpolgári címet.

2010. Felvégi Józsefné

Felvégi Józsefné 1973 óta dolgozott a XXII. kerület óvodáiban, 27 évig vezette az Anna utcai tagóvodát. Ez idő alatt az óvónői és a vezetői hivatást egyaránt szolgálatnak tekintette. Határozott, megértő, segítőkész és lelkesítő vezető volt. Az ő nevéhez fűződik az integrációs óvodai nevelés alapjainak megteremtése, azaz a sérült és egészséges gyermekek együtt nevelésének programja. Szakmai életének legnagyobb sikere e program országos szintű bevezetése, mely hazánkban teljesen újnak számított. Ehhez a különleges oktató-nevelő munkához számtalan fejlesztőeszköz szükséges, melyek beszerzéséhez pályázati úton nyert anyagi fedezetet. Kollégáit is megtanította a pályázatírásra, felhívta figyelmüket annak fontosságára. Felvéginé Marika a közéletben is nagyon aktív. Mindenkit biztat a közügyekért való bátor kiállásra, a kerületi rendezvényeken való részvételre. Az évente megrendezett rehabilitációs kongresszuson rendszeresen tartott előadásokat. A Gyermekfogászati Prevenciós Szolgálatnál több, mint két évtizedig látta el az érdekvédelmi feladatokat. Két és fél évig önkéntesként dolgozott a XXII. kerület Kápolna utcai Reménysugár Habilitációs Intézetben. Munkája jelentős szakmai lapokban kapott publicitást, sokan jártak hozzá hospitálni, szakdolgozatot írni. Több kitüntetés birtokosa, például: Kiváló társadalmi munkás, Kiváló munkáért díj, Budapestért jelvény, Pedagógus szolgálati emlékérem és 1997-ben az Év Pedagógusa Díj. Felvégi Józsefné a kisgyermekek oktatására-nevelésére tette fel az életét, bevonva a családokat is. Ajtót nyitott a sérült gyermekek számára a normális közösségi életbe való bekapcsolódásra. Szakmai és magánélete egyaránt példaértékű, pályafutása a szívvel-lélekkel végzett szolgálatról szól.

2009. Dr. Joó Ernő (†2015)

Dr. Joó Ernő a kerületben végzett, több évtizeden átívelő, sokrétű tevékenységével kiemelkedő és maradandó életművet hozott létre. Már az 1950-es évek óta kutatja a kerület történelmi múltját, gyűjti az erre vonatkozó adatokat. Akkortájt kapcsolódott be a kerület közéletébe is és 20 éven át, mint tanácstag képviselte választókörzetét. 1960 és 67 között a helyi tanács közigazgatási vezetőjeként, VB titkári minőségben szolgálta a kerület lakosságát. 1970-ben az Országház lett a munkahelye, ahol az ipari, kereskedelmi és vízügyi igazgatás szakreferenseként dolgozott. Innen vonult nyugdíjba 1985-ben.

1970-ben jelent meg a Tétény-Promontor című kötet, melynek szerkesztője és hét fejezetének írója. A szerzőségével jegyzett fejezetek többek között a gazdasági élet fejlődésével, ezen belül a szőlőműveléssel, a borkereskedelemmel, illetve a településfejlődés általános kérdéseivel is foglalkoztak. Jelentősek azon dolgozatai is, amelyek a kerület történelmi múltjának egy-egy részterületét mutatják be, például A magyar pezsgőgyártás története 1967-ből, a Borgazdaság című folyóiratban. 1973-ban jelent meg a Budapest Lexikon, melyben közel 100 szócikk szerzője. A kerületi múlt további kutatásának eredményeit ismertetik a Budafoki Péter Pál Utca és Környéke Polgári Kör kiadásában megjelent, gazdagon illusztrált tanulmányai. Az említett civil szervezet, az önkormányzat és a kerületi boros cégek támogatásával jelent meg 2007 végén az A budafoki pincék világa című kötet, mely 127 oldalon tárja az olvasók elé a budafoki borgazdaság történetét. Dr. Joó Ernő jelentős szerepet vállalt a Polgári Kör munkájának szervezésében, magas kora ellenére társadalmi aktivitása töretlen. Munkássága, életfilozófiája példaértékű a fiatalabb nemzedékek számára.

2008. Dr. Mercz Árpád (†2015)

Dr. Mercz Árpád nyugalmazott főiskolai tanár, borász, borászati szakíró 1919-ben, Budafokon született. Édesapja révén már gyermekként kapcsolatba került a borászattal. 1941-ben szerzett műkertészi oklevelet, majd 1942-ben okleveles szőlész-borász lett. 1952-től a Szőlészeti Kutató Intézetben dolgozott 1979-es nyugdíjba vonulásáig. 1960-ban a Kertészeti Főiskolán summa cum laude minősítéssel doktori fokozatot szerzett. Ezt követően egyetemi, főiskolai katedrákon és a borászati szakközépiskolákban oktatta a jövő szőlész-borász nemzedékét. Felhalmozott szakmai tudását több száz cikkben, és több mint 20 könyvben ismertette. Szakkönyvei által, a fiatal borászok nevelésével kiemelkedő életművet hozott létre. Élete egyik fő műve a több mint 100 év után újraírt Borászati kislexikon, mely 1998-ban jelent meg. Munkáinak szinte mindegyikében külön kitér Budafok borászati múltjára, hagyományaira. Ismereteit szívesen osztja meg az érdeklődő fiatalokkal. A borász társadalom a borászati géptan atyjaként ismeri és tiszteli. Egyik legnépszerűbb könyve, az „A must és a bor egyszerű kezelése” közel ötven éven át számos kiadást megért, legutóbbi kiadása 2007-ben került a boltokba. Napjainkban is megtalálhatjuk Mercz Árpád nevét a Kerti Kalendárium rovatvezetőjeként. Munkáját számos kitüntetéssel jutalmazták. 2006 szeptemberében a Budapesti Corvinus Egyetem vasoklevéllel ismerte el 65 éves szakmai tevékenységét.

2007. Priska József Tamás (†2013)

Ötvenhatos veterán. Húszévesen vett részt a forradalomban és a szabadságharcban, társaival együtt a Royal Szállóban alakítottak ki fegyveres csoportot. Nem akarták a díszes épületet veszélyeztetni, főként a szomszédos házakból lőtték az orosz tankokat. A kis szintkülönbségeknek köszönhetően néhány helyen át tudták bontani a padlások közti falakat s így gyorsan új tüzelőállásokat tudtak kialakítani. Számos társa életét vesztette. Ő is megsebesült, úgy tudott csak elmenekülni a szállodából, hogy egy felszolgáló pincérruhát adott rá. A forradalom ötvenedik évfordulóján a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést vehette át. A Pofosz országos elnökségi tagja. Budatétényhez fűzi az első kicsiny lakás, ahol megvethette lábát.

2006. Dr. Szincsák József

Okleveles építészmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense. Jelentősen hozzájárult kerületünk építészeti arculatának kialakításához, hiszen mintegy 1200 lakóház tervezési munkáit végezte. Nevéhez fűződik a régi Ifjúsági és Művelődési Központ. Ő tervezte többek között a Baross Gábor-telepi rendelő épületét. 1972-ben egyik kezdeményezője volt a kerületi zeneiskola létrehozásának, hiszen a zene mindig közel állt hozzá. Sokévi énektanulmány után nevet változtatott. A 80-as években a Magyar Állami Operaház magánénekese lett. Számos külföldi operaház színpadán felléphetett (Spanyolország, Anglia, Svédország, Dánia, Szlovákia, Ausztria, Hong-Kong, Chile, Brazília, Egyesült Államok). Az operaszerepeken túl közismert operett- és magyarnóta-énekes. Zenei tevékenysége elismeréseként több díjat is kapott, többek között Székely Mihály-díjat, Oláh Gusztáv emlékplakettet, Bartók–Pásztori-díjat. Mindezeken túl aktívan fest, munkáiból főváros szerte számos sikeres kiállítást rendeztek például a Bartók Galériában, a Fővárosi Művelődési Házban, a Stefánia Palotában, az Erkel Galériában, az Orosz Kultúra Házában.

2005. Dr. Kárpáti Zoltán

Orvos, 1977-től dolgozik a kerületben. 1997. óta vezető főorvosként látja el a kerület járóbeteg-rendelésén a sebészeti teendőket. Emberi hozzáállása és magas szakmai színvonalú tevékenysége nagymértékben hozzájárul a betegek mielőbbi gyógyulásához.

Aktív részese volt annak, hogy 1992. óta önálló sebészeti szakrendelés működik a kerületben. A rendelőintézet 1997. januárjától egészségügyi közhasznú társasággá alakult, az új sebészeti szakrendelés vezető főorvosi megbízását kapta. Az ő irányításával alakult ki amagas színvonalon működő szakrendelés. Mint a vezetés tagja, tevékenyen segíti a teljes intézet működését.

2004. Bogdányi Gyula (†2004)

Gyógyszeripari technikus volt, majd elvégezte a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán a hittanári szakot. Közéleti, önkormányzati megbízatásaiban számos területen dolgozott. 1990. és 1994. között a 12. egyéni választókerület képviselője, a Városrendezési és Építészeti Bizottság és a Környezetvédelmi Bizottság tagja volt. 1994. és 1998. között a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnökeként, majd 1998. és 2002. között a Szociális és Egészségügyi Bizottság tagjaként és a Bűnmegelőzési, Jogi és Kisebbségi Bizottság elnökeként tevékenykedett. 1999. és 2002. között a Fővárosi Munkaügyi Tanács tagja is volt.

Nevéhez fűződik a helyi szociális szabályozás új alapokra helyezése, aminek keretében számos fontos rendelet született (például: „A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásról”, „A lakásépítés és -vásárlás helyi önkormányzati pénzügyi támogatásáról”). Tevékenyen részt vett az egészségügy közhasznú társaságba történő szervezésében. Aktívan hozzájárult a Bűnmegelőzési, Jogi és Kisebbségi Bizottság elnökeként a testületi munka törvényességéhez. Intenzíven foglalkozott az önkormányzat és a rendőrség jó kapcsolatának és a kerület közbiztonsági helyzetének erősítésével, az általa vezetett bizottság megalkotta a bűnmegelőzési koncepciót. Kiemelt feladatként kezelte a szervezett bűnözés és az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályait. Tevékenyen dolgozott a kisebbségi és helyi önkormányzatok együttműködési rendszerének kiépítésében.

2004. Katona Péter (†2004)

Pedagógus végzettségű volt, de szinte egész életét a szociális munkának szentelte. Mind hivatásában és munkájában, mind közéleti, önkormányzati és társadalmi, önként vállalt megbízatásaiban ezen a területen dolgozott. 1990-ben a 4. választókerületben megválasztották önkormányzati képviselőnek. 1990. és 1994. között az egyik legtevékenyebb képviselő volt, az önkormányzat Szociális és Egészségügyi Bizottságának elnökeként, majd 1994. és 1998. között külső bizottsági tagjaként. Az önkormányzat szociális intézményhálózatával kapcsolatban közreműködött a Szociális Gondozási Központ és a Családsegítő Szolgálat kiépítésében és később átalakításában, valamint az integrált családgondozás bevezetésében.

Kiemelkedő szerepe volt abban, hogy 1991. szeptembere óta működnek az Anna utcai óvodában integrált óvodai csoportok, ahol az enyhén és középsúlyosan fogyatékos gyermekek gondozása az egészséges gyermekekkel együtt történik. Egyik alapítója és lelkes tagja volt a Krízis Alapítványnak. Tagja volt a Fővárosi Önkormányzat Fogyatékosügyi Tanácsának, itt végzett munkájával segítette a Támogató Szolgálatok létrehozását. A Motiváció Mozgássérülteket Segítő Alapítvány Munkaerőpiaci Szolgáltatási Iroda vezetője volt. Munkatársaival kialakítottak egy olyan komplex szolgáltatást, amely a fogyatékkal élők munkaerőpiacon való munkához jutását, illetve helytállását segíti.

2004. Garbóci László

A Kerületi Helytörténeti Kör vezetője, a Savoyai Asztaltársaságnak és a Savoyai Jenő Alapítvány Kuratóriumának az elnöke, a Promontórium Borlovagrendnek, a helyi városvédő mozgalomnak, valamint a Nagytétényi Kastélymúzeum Kuratóriumának a tagja és a Mészáros László Képzőművészeti Egyesület pártoló tagja.

Eredményes munkásságát számos könyv, kiadvány és több száz folyóiratbeli publikáció igazolja, melyek jól reprezentálják múltunkat, s nagyban hozzájárultak a helytörténet iránti érdeklődés felkeltéséhez. Tudását nem csak írásban, hanem élőszóban is szívesen megosztja az érdeklődőkkel: évente mintegy 25–30 helytörténeti előadást, műemléki helytörténeti sétát tart. Minden tanévben több diáknak nyújt baráti segítséget szakdolgozatának elkészítéséhez. Tudásának színvonalát és elismertségét minősíti, hogy számos – nem csak hazai – levéltár, múzeum, könyvtár, közép- és felsőfokú oktatási intézmény, helytörténeti gyűjtemény veszi rendszeresen igénybe a szakmai segítségét, közreműködését.

2003. Prof. Dr. Köteles György professzor

Orvosi diplomáját 1958-ban szerezte. Munkáját az egyetem Biokémiai Intézetében kezdte, innen a Joliot Curie Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Intézetbe került munkatársként, majd osztályvezetőnek nevezték ki. 1971. és ´74. között az Országos Atomenergia Bizottság Nemzetközi Szervezetének osztályvezetője, 1974. és ´79. között Bécsben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szaktisztviselője. Hazatérése után az Intézet igazgató főorvos helyettese, majd 1998-tól igazgató főorvos. Több előadássorozaton vett részt az Egyesült Államokban.

Számos tudományos fokozattal rendelkezik: 1971-ben az orvostudomány kanditátusa lett, 1987-ben az orvostudomány doktora, 1996-tól a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára. 31 éve lakosa a kerületünknek. Tíz éve az újjászületett Magyar Békeszövetség elnöke. A kerületben a Rózsavölgyi Közösségi Házban, a Budafok–Tétény Művelődési Házban, a Budafok–Tétény Baráti Körök Egyesületében előadásokat tart. Aktív támogatója a Mészáros László Képzőművészeti Egyesületnek is.

Pályafutása során számos kiüntetésben részesült. 2001-ben megkapta a Magyar Köztársaság Érdemrend Arany Tiszti Keresztjét is. Tudományos és társadalmi tevékenységével hozzájárult kerületünk jó hírnevének az öregbítéséhez.

2002. Pelikán Imre (†2016)

80 év feletti építész, aki egész életét a Baross Gábor-telepen töltötte. Közszeretetnek, köztiszteletnek örvend. A rendszerváltás óta a különféle emlékhelyek létrehozásának, megőrzésének motorja:

– A Baross Gábor-telep centenáriuma alkalmából emléktáblát készíttetett – az alapító családok nevének feltüntetésével – a templom falára, amit évente megkoszorúznak,
– A millennium évében a kerületben egyedülálló emlékhelyet készíttetett a Donát-hegyen (az itt lévő, XIX. századi emlékoszlopot ugyancsak ő hozatta rendbe több mint tíz évvel ezelőtt),
– 90 év szünetelés után, 1999-ben újraindította a polgári kört, melynek elnöke lett,

– 2001-ben az irányításával 1848-as és 1956-os emlékhelyet hoztak létre a Donát-hegyen.

2000. Kolonics György (1972–2008)

Többszörös olimpiai-, világ- és Európa-bajnok kenus. Sportpályafutása a Csepel Kajak-kenu Egyesülethez kapcsolódott. Nevelőedzője Nótárius József, edzője Ludasi Róbert volt. 1993-ban kezdték meg Horváth Csabával párosban és négyesben is az Európa- és világbajnokságokon az éremgyűjtést, s többnyire a dobogó tetején végeztek. 1996-ban Atlantában Horváth Csabával C-2 500 méteren olimpiai aranyat nyertek. A 2000-es Sydney Olimpián C-1 500 m-en nyert olimpiai bajnokságot. Ezután a fiatal Kozmann György személyében újabb társat választott. Athénban az értékes harmadik helyen végeztek, majd 2006-ban, a hazai világbajnokságon a legjobbak voltak.

2000. Dr. Mészáros Péter egyetemi adjunktus

1949. június 29-én született Csepelen, alsó és középfokú tanulmányait is ott végezte. 1967. és 1972. között a BME Közlekedésmérnöki Karára járt, majd ugyanitt 1974. és ´82. között tanársegéd volt, 1979-ben szerez egyetemi doktori címet, 1982-től adjunktus. 1987. és 1991. között, illetve 1995-től a BME Külföldi Hallgatók Mérnökképzési Központja, majd a Tanfolyami és Nemzetközi Oktatási Központ igazgatóhelyettese.

1990. és ´94. között kerületünk, a 32. számú választókörzet országgyűlési képviselője, az országgyűlés a Környezetvédelmi Bizottságnak, majd a Kulturális Bizottságnak is tagja. A magyar delegáció tagjaként képviseli hazánkat az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében. 1997-ben megválasztják a Magyar Közlekedési Klub elnökének. Több környezetvédő csoport munkájában is részt vesz évek óta. A kerületben tevékenykedő Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület elnöke, a Krízis Alapítvány kuratóriumi elnöke.

1999. Böröczky Imre (†2003)

Böröczky Imre neve fogalom azoknak a szemében, akik a XXII. kerület kertvárosi jellegének megóvásáért, a természet, a mezőgazdaság és az emberi alkotókészség közötti megfelelő arányosság fenntartásán fáradoznak. A XXII. kerületben – ilyen gyökerekből táplálkozva – 1965-ben kezdődött munkálkodása. Ekkor vásárolta meg ugyanis Nagytétényben azt a gyümölcsöskertet, ahol az otthona volt.

Nagytéténybe kerülésekor rögtön bekapcsolódott az akkori Hegyközség munkájába, ahol rövidesen kitűnt szakmai tudásával, segítőkészségével, amely szinte egyedülálló önzetlenséggel párosult. (A Hegyközség jelenleg mint Budafok–Tétény Kertbarát Kör működik.) Számtalan első díjat és elismerést kapott a kertészet és szőlőművelésmód versenyen, valamint a Fővárosi Növényvédelmi és Agrokémiai Állomástól, és a Budai Kerületek Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztályától.

A XXII. kerületnek nagy hagyományai vannak a szőlő és gyümölcstermesztésben. Ezeket a hagyományokat őrizni és ápolni kell. Ebben volt példaadó Böröczky Imre.

1998. Jandó Jenő zongoraművész

1952. február 1-én született Pécsett. 1968. és ´74. között végezte tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán Kadosa Pál és Nemes Katalin tanítványaként. 1974-ben az Országos Filharmónia szólistája volt. 1975-től a Zeneművészeti Főiskola tanára. A világ számos országában koncertezett már és jónéhány zongoraverseny díjazottja. Így a versailles-i Cziffra György zongoraverseny II. díja (1972), a milánói Ciani-emlékverseny II. díja (1975) a sydneyi zongoraverseny kamarazenei különdíja (1977), a Rádió zongoraversenyének I. díja (1973). Munkássága elismeréseként 1980-ban Liszt Ferenc-díjjal tüntették ki, 1987-ben érdemes művészi címet kapott, 1995-ben Bartók–Pásztory-díjjal jutalmazták, 1997-ben Kossuth-díjat kapott.

1997. Dr. Gazdag László (†2009)

1925-ben született Ráckevén, 9 gyermekes családban. 1948-ban az Agráregyetem Kert- és Szőlőgazdaság-udományi karán szerzett oklevelet. 1950. óta tanított a borászati középiskolában. 1964-től nyugdíjba vonulásáig az igazgatói teendőket is ellátta. Emellett több tankönyv szerzője, az iskolai oktatás reformtanfolyamainak, követelményrendszereinek kidolgozója. 1960-ban borgazdaságtanból a Kert- és Szőlőgazdaság-tudományok doktorává avatták. Több állami és szakmai kitüntetéssel ismerték el munkáját az évtizedek során. Volt tagja a Helytörténeti Körnek, a Városvédők Promontor–Tétény Munkacsoportjának, a Savoyai Asztaltársaságnak, elnöke a helyi Mészáros László Képzőművész Egyesületnek, nagymestere a budafoki Promontorium Borlovagrendnek.

1996. Nemes László zenetanár

1936. szeptember 21-én született Pápán. 1988-ban egy új iskolamodellt teremtve, kísérletképpen a XXII. kerületi zeneiskolát alapfokú művészeti iskolává alakította át, úgy, hogy a hangszeres oktatáson túl a társművészetek oktatása is helyet kapott a nevelési–oktatási programban. Ma már a Nádasdy Kálmán Művészeti és Általános Iskola néven az ország legnagyobb alapfokú művészetoktatási intézménye, ahol a teljes körű hangszeres oktatás mellett képzőművészetet, néptáncot, balettet, színjátékot és bábozást tanulhatnak a diákok. Pedagógiai munkásságáért Apáczai Csere János-díjat kapott. A Magyar Zeneiskolák Szövetségének elnöke.

1995. Munkácsy Károly testnevelő tanár, szobrász (†2010)

1923. július 8-án született Hódmezővásárhelyen. 1943-ban az Állami Tanítóképző Intézetben szerzett tanítói diplomát, 1951-ben elvégezte a Testnevelési Szaktanítóképzőt, 1952-ben pedig az Állami Pedagógiai Főiskola testnevelés szakát. 1944-ben katona, majd hadifogságba esett a Szovjetunióban, ahonnan csak 1946-ban tért haza. 1946. decemberétől a budafoki Árpád úti általános iskolában tanított, és azóta a kerületben élt. 25 évig volt a Budapest XXII. kerületi Testnevelő Munkaközösség vezetője. Edzőként több atlétikai szakosztályt is irányított évtizedeken át. Testnevelői, pedagógusi tevékenységéért 15 alkalommal részesült különböző kitüntetésekben.

Nyugdíjaztatása után megvalósította ifjúkori álmát és szobrászként dolgozott. Több hazai és külföldi kiállításon is bemutatták munkáit. Alkotásai közül nyolc az ország több közintézményében található. Tagja volt a Mészáros László Képzőművészeti Egyesület vezetőségének, valamint a Szabad Képző- és Iparművészek Országos Szövetségének is.